Hogyan működik a klíma?
Kevesen tudják, hogy a klíma gyakorlatilag egy levegő-levegő hőszivattyú. A modern klíma működése során a légkondicionáló egység három fő komponensből áll: kompresszor, hűtőközeg és hőcserélők. Első lépésként a klíma beszívja a meleg levegőt a helyiségből. Ezután a kompresszor komprimálja a hűtőközeget, amely magas nyomáson és hőmérsékleten lesz. Ezután a hűtőközeg egy kondenzátorba kerül, ahol hőt ad le a környezetnek, és folyadékká kondenzálódik. A folyadék a nyomáscsökkentő szelep segítségével áramlik át az elpárologtatóba, ahol az alacsony nyomás és hőmérséklet miatt elpárolog. Ez a folyamat hőelvonással jár, ami hűti a levegőt. A ventilátor pedig a hideg levegőt visszaszivattyúzza a helyiségbe. A ciklus ezt követően újra kezdődik, amikor a hűtőközeg újra a kompresszorba kerül.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Mit jelent az, hogy inverteres klíma?
A hagyományos klímaberendezések, azaz a nem inverteres klímák fix kompresszorsebességgel működnek. Amikor a kívánt hőmérsékletet elérik, a kompresszor leáll, majd újra beindul, amikor a hőmérséklet emelkedik. Ez a ciklikus működés több energiát fogyaszt, mivel a be- és kikapcsolások közötti időszakokban magasabb energiafogyasztás jellemző.
Az inverteres klímák viszont folyamatosan szabályozzák a kompresszor sebességét annak érdekében, hogy az elérje a kívánt hőmérsékletet és aztán fenntartsa azt. Ezáltal az inverteres klímák általában alacsonyabb energiafogyasztással működnek, mivel nem kell a kompresszort ismételten ki- és bekapcsolni.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Mit a különbség a monosplit és a multisplit klíma között?
A monosplit klíma egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A multisplit klímánál egy kültéri egységhez több beltéri egységet is lehet csatlakoztatni, ez lehetővé teszi több helyiség hűtését/fűtését egy kültéri egységgel.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Milyen részekből áll egy klímás rendszer?
A klímarendszer alapvetően két fő részből áll: a beltéri és a kültéri egységből. A beltéri egység felelős a levegő hűtéséért vagy fűtéséért a kívánt hőmérséklet elérése érdekében. Ez lehet falra szerelhető, vagy mennyezeti egység is. A kültéri egység a hőleadásért felelős, itt történik a levegő hűtése vagy fűtése, majd a hő leadása a külső térbe és a kondenzvíz elvezetése.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Lehet-e klímával fűteni?
Nem minden klímával lehetséges, de a modern inverteres klímák általában képesek a fűtésre is, ráadásul kedvező hatékonysággal. Klíma választásnál mindenképp érdemes hűtő-fűtő klímát választani, mivel ezzel télen is kiegészíthetjük a meglévő fűtésünket.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Milyen hatásfokkal működik egy klíma?
A klíma hatásfokát a gyárilag megadott COP érték mutatja. Ez klímák esetében átlagosan 3-5 közötti érték, ami azt jelenti, hogy a klímánk 1 kWh áram használatával 4 kWh hőenergiát képez. Azonban több értéket is láthatunk a klímákon, amelyek különbséget tesznek a hűtési/fűtési hatékonyság között és a szezonok közötti hőmérséklet különbséget is számításba veszik:
COP: általános fűtési hatékonyság
SCOP: szezonális fűtési hatékonyság
EER: általános hűtési hatékonyság
SEER: szezonális hűtési hatékonyság
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Mennyi áramot fogyaszt egy klíma?
A klíma fogyasztását több tényező is befolyásolja. A légkondicionáló készülék fajtája fontos tényező, hiszen más fogyasztást jelent egy hagyományos, és mást egy inverteres berendezés. Emellett az sem elhanyagolható szempont, milyen az adott eszköz mérete, minősége, a hatásfoka, annak elhelyezése, de még a szigetelés mértékével is számolnunk kell. Érdemes azt is előre tudni, milyen hőmérséklet különbségeket akarunk kialakítani, ráadásul a karbantartásra is mindig oda kell figyelni. Ezzel a fertőzéseket is megelőzhetjük, de valójában az áramfogyasztásunkra is hatással lehet.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Mit jelent az energiaosztály klíma esetében?
Az energiaosztály a klímaberendezés hatékonyságát jellemzi. Az A+++ (legjobb) és a D (legrosszabb) közötti skálán helyezkedik el. Minél jobb az energiaosztály, annál energiatakarékosabb a klíma. Az energiaosztályt az energiamegtakarítás százalékos aránya határozza meg az átlagos klímaberendezéshez képest. Tehát egy magasabb energiaosztályú klíma kevesebb energiát fogyaszt, ami hosszú távon alacsonyabb üzemeltetési költségeket eredményez.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Mi a különbség a fogyasztásban hűtés és fűtésnél?
A klíma mind hűtésre, mind fűtésre kedvező megoldás lehet, de fontos tudni, hogy a fűtési üzemmód általában valamivel több energiát fogyaszt, mint a hűtési üzemmód. A hűtési üzemmódban a klíma kompresszora alacsonyabb teljesítményen működik, hatékonyan távolítva el a hőt a helyiségben. A fűtési üzemmódban azonban a kompresszor magasabb teljesítményen működik, mivel több energiára van szükség a hideg levegő felmelegítéséhez. Ennek ellenére a modern inverteres klímák mindkét üzemmódban kényelmes hőmérsékletet biztosítanak és hatékonyan működnek.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
