2024 © wosser KFT.
2024 © wosser KFT.
Az energiaárak emelkedése miatt a megfelelő fűtési rendszer kiválasztása kulcskérdéssé vált. Az olyan hagyományos megoldások, mint a gáz és a fa lassan visszaszorulóban vannak, ahogy az emberek egyre költséghatékonyabb és zöldebb módszerek felé fordulnak. Egyre többen esküsznek az elektromos fűtésre, azon belül is a fűtésre használt klímákra.
Ennek oka alapvetően igen egyszerű: a modern klímák minimális elektromos áramot használnak a működésük során, a fűtés minősége azonban egyenértékű más fűtési rendszerekkel. Ha klímát használnál fűtésre, mindenképp olvasd el cikkünket, amiben bemutatjuk a technológia legfontosabb előnyeit.
Alapvetően minden légkondicionáló két részből áll: beltéri és kültéri egységből (kivéve a mobil klímákat, ezeket azonban nem érdemes fűtésre használni). Működési elvük viszonylag egyszerű: a két egységet csövek kötik össze, melyekben egy folyamatosan kitáguló és összenyomódó hűtőközeget (speciális vegyület, ami gáz és cseppfolyós is lehet) keringet a kompresszor. A kültéri egység leadja a lakásból kivont hőt, míg a beltéri egység a folyamatos légcseréért felel.
Klímával való fűtésnél a folyamat fordítva játszódik le, így termel a készülék meleg levegőt. Mivel a klímák csakis a működéséhez használnak áramot, a hő előállításához pedig a hőszivattyúzás elvét használják ki, áramigényük sokkal kisebb, mint például egy elektromos radiátoré. Sőt, akár egy kondenzációs kazánnal összehasonlítva is jobban jöhetünk ki a dologból.
Mindezek ellenére a téli fűtés hazánkban egyelőre ritkán történik légkondicionáló berendezéssel. Számos tévhit kering ugyanis a technológiával kapcsolatban: például, hogy túlságosan drága, zajos és bizonyos hőmérsékleti szint alatt nem használható. Utóbbi állítás a régebbi típusokra talán igaz lehetett, a modern, fűtésre optimalizált klímák azonban szélsőséges hőmérséklet mellett is működnek. Ez azt jelenti, hogy akár mínusz harminc, harmincöt fokban is fűthetünk velünk, mínusz tizenöt fokig pedig a hatékonyságukból sem veszítenek.
Érdemes tudni azonban, hogy nem minden klíma alkalmas fűtésre. Bár a hagyományos, on-off klímákon is található meleg levegő funkció, tartós fűtésre ezek nem ideálisak, hiszen az áramfogyasztásunk az egekbe szökne. Arról nem is beszélve, hogy ezek a mára már elavult működési elv szerint üzemelő készülékek nem bírják a keményebb fagyokat. Egyes készülékek pedig egyenesen csak plusz öt fok felett üzemeltethetők.
Sokkal jobban járunk tehát, ha a korszerű, inverteres berendezések mellett tesszük le voksunkat, hiszen ezek a készülékek a hőigényhez igazítják a kompresszor működését, ami így folyamatosan ideális teljesítményen tartja a klímát. Az ilyen légkondik már alapból téliesítve vannak. Mind a kompresszor, mind a hőcserélő és a kültéri egység úgy kerül kialakításra, hogy a mínuszok sem tehetnek bennük kárt.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon minden helyiség fűtése megoldható-e a klímával. Mi a helyzet például a vizes helyiségekkel, mint a konyha és a fürdőszoba? Nos, ezekben a helyiségekben nem lehet légkondicionáló berendezést használni fűtéshez. A levegőben lévő pára és zsiradékok ugyanis lerakódhatnak a készülékben, ami először a teljesítmény csökkenését, majd idővel a berendezés meghibásodását okozhatja.
A klímával történő fűtés legfőbb előnye – minden ellentétes hírrel szemben – az ára. Igaz, a berendezések ára a magas infláció miatt megemelkedett, de még így is lényegesen olcsóbbak, mint egy modern gázkazán. Arról nem is beszélve, hogy a fűtési rendszerünkhöz nem kell drága radiátorokat és csöveket vásárolnunk, amik jelentősen megdobják a bekerülési költségeket. Ha pedig a vegyes tüzelésű kazánokkal hasonlítjuk össze a klímát, a fűtési anyagon spórolhatunk komoly összegeket. A fa és a szén egyáltalán nem olcsó, ráadásul minden szezonban meg kell vennünk. A klíma ezzel szemben egyszeri beruházást jelent.
Tovább faraghatunk a költségeinkből, ha kihasználjuk az úgynevezett H vagy GEO tarifa előnyeit (ezekről bővebben később), illetve a napenergiában rejlő lehetőségeket. A klímás fűtéshez ugyanis akár a tetőn elhelyezett szolárpanelek is biztosíthatják az áramot, így lényegében teljesen ingyen fűthetünk. Végül egy utolsó szempont: a klíma telepítéséhez kevesebbet kell vésni, faragni, vagyis nem igényel nagyobb átalakítást az otthonunk.
Ha pedig már a telepítés szóba került, ez a tényező is a klímák felé billenti el a mérleg nyelvét. A központi vagy padlófűtés kiépítése hosszú napokat, vagy akár heteket vehet igénybe, míg a klímák esetén a szakemberek egy nap alatt is végezhetnek a munkálatokkal. Ez természetesen a munkadíj összegében is megjelenik, ami tovább csökkenti a beruházásunk költségét.
Attól sem kell tartanunk, hogy egy örökkévalóságig tart, amíg a klíma kellemes meleget varázsol a szobába. A napjainkban elérhető modellek ugyanis valóban extra hatékonyak, ami azt jelenti, hogy akár tizenöt-húsz perc alatt felfűtenek egy átlagos méretű helyiséget huszonhárom-huszonnégy fokra. Mindezt pedig szó szerint egyetlen gombnyomással, ami a klímák újabb előnyét jelenti.
A klímákat tetszés szerint szabályozhatjuk, időzíthetjük és egy távirányítóval kezelhetjük. Egyedi programokat hozhatunk létre akár minden egyes helyiségben, vagyis mindenki olyan hőfokra fűthet, amiben igazán jól érzi magát. A klímák akkor is képesek a temperáló fűtésre, ha nem vagyunk otthon. Különösen igaz ez a mobiltelefonról, WiFi-hálózatról is vezérelhető készülékekre.
A légkondicionálók a biztonság terén is remekül teljesítenek. Mondani sem kell, hogy gázszivárgástól vagy szén-monoxid-veszélytől egyáltalán nem kell tartanunk, ahogy a tűzveszélyt is kizárhatjuk. A biztonsághoz tartozik az is, hogy a klímák megszűrik a levegőt, így az otthonunkban esélye sem lesz a pollennek, a baktériumoknak és gombáknak.
Az előnyök között végül említsük meg azt is, hogy egy klímaberendezés lényegében bárhol használható. Olyan helyeken is szóba jöhet, ahol nincs kiépítve a gázhálózat vagy éppen olyan épületeken, amiken nincs kémény. A légkondik így megállják a helyüket családi házakon, nyaralókon, hétvégi házakon vagy éppen távoli tanyákon is.
Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy a klímás fűtésnek csak napos oldala van. A helyzet természetesen ennél árnyaltabb, hiszen ennek a technológiának is vannak hátulütői. Az egyik a hőmérséklettel kapcsolatos: bár hazánkban igen ritka mostanság a mínusz harminc fok alatti hőmérséklet, tény, hogy a klímák ezalatt már nem képesek kielégítően működni. Számolnunk kell azzal is, hogy a komolyabb fagyok esetén a rendszer hatásfoka valamelyest csökken.
A légkondik esetében visszatérő kifogás, hogy hangosak. A legújabb készülékek ugyan már kifejezetten csendesnek mondhatók, ezzel együtt is némi hanggal jár a működésük. Könnyen lehet, hogy zavarni fogja a családot a folyamatos csendes zümmögés, amivel más fűtési módoknál nem kell számolni. Hasonló a helyet a „huzattal” is. A klímák keringetik a levegőt, ami óhatatlanul enyhe légmozgást okoz. Az is tény, hogy a feeling egész más a légkondiknál, mint amikor közel húzódunk a ropogó tűzhöz.
A légkondicionálók hátrányai közé tartozik az is, hogy nem mindenhol használhatók. A vizes helyiségekről már szóltunk, de az is megeshet, hogy maga az épület nem alkalmas a klíma fogadására. Tipikusan ilyen lehet, ha az ingatlan műemlékvédelem alatt áll, esetleg a társasház határozatban tiltotta meg a klímaberendezések telepítését.
Amikor elkezdünk klímákat nézegetni a webshopokban és szakboltokban, két furcsa szó bizonyosan elő fog kerülni: a COP és a SCOP. Ezt a két értéket az energiacímkén is kötelező feltűntetni a gyártóknak, nem árt tehát tisztában lenni a jelentésükkel.
A COP az angol Coefficient of Performance kifejezést takarja, amit magyarra fűtési hatékonyságnak fordíthatunk. Ez az érték azt mutatja meg, hogy a klíma a befektetett elektromos áramból hányszoros fűtőteljesítményre képes.
A SCOP ehhez nagyon hasonló, jelentése: Seasonal Coefficient of Performance, vagyis szezonális fűtési hatékonyság. Ez a mutató azt hivatott jelezni, hogy az adott légkondi egy teljes fűtési szezonban hányszoros fűtőteljesítményre képes a felvett áramhoz képest. Itt azonban a területi sajátosságok is közrejátszanak, hiszen az érték meghatározásánál figyelembe veszik az adott régió hideg és kevésbé hideg napjait.
A klímákat a SCOP-érték alapján az alábbi kategóriákba sorolják (minél nagyobb a SCOP-szám, annál hatékonyabb a klíma):
A H tarifát kifejezetten a hőszivattyúk és a megújuló energiaforrások támogatásához vezették be 2010-ben. Október 15. és április 15. között használhatjuk fűtési célokra, méghozzá igen kedvező, 23,5 Ft/kWh áron. A H-tarifát az ország bármely pontján igényelhetjük a helyi áramszolgáltatónál. A kitöltött igénylőlap mellé csatolnunk kell azt is, hogy pontosan milyen berendezéseket szeretnénk a hálózatra csatlakoztatni.
A B-GEO tarifa a H tarifához hasonló díjszabás, vagyis hőszivattyúkhoz vehetjük igénybe, azonban naponta összesen 20 órára, kétszer maximum 2 óra megszakítással. A „B-GEO” tarifa az MVM Émász Áramhálózati Kft. és az ELMŰ Hálózati Kft. szolgáltatási területén, kizárólag az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. kereskedelmi szerződéssel érhető el, jelenleg azonban új szerződés nem köthető.
Az alábbi kérdések mentén érdemes válogatnod, hogy a kiszemelt klíma biztosan megfeleljen az elvárásaidnak:
Az egyszerű válasz az lenne, hogy lényegében bárkinek, aki szeretné a fűtését környezetbarát, fenntartható és persze pénztárcakímélő technikával megoldani. Különösen jó választás lehet a klímás fűtés akkor, ha már eleve rendelkezünk napelemekkel, vagy éppen más, megújuló forrásból származó elektromos árammal. Akkor is érdemes elgondolkodni a légkondin, ha az ingatlan kieső helyen található, és a gáz nem elérhető.
A klímás megoldás még akkor is megéri, ha csak kiegészítő fűtésként használjuk. Az enyhébb őszi, téli napokon lényegesen olcsóbban melegíthetjük fel az otthonunkat, mint a hagyományos energiahordozókkal. Hosszú távon, évtizedes távlatokban pedig biztosan az elektromos fűtésé a jövő, aminek zászlóshajója a klímás fűtés.
Kapcsolat
Bemutatóterem
1112 Budapest, Repülőtéri út 2A
iroda
1112 Budapest, Henger utca 2.
E-mail cím
(személyes ügyfélfogadás előzetes időpontfoglaláshoz kötött)
Wosser Energetika Kft. © 2024