Hőszivattyú működése

A technológia önmagában nem új, már az 1950-es évek óta használták, mint fűtés és melegvíz előállítására megfelelő berendezést. Célja már ekkor is a környezet szennyezés csökkentése és a tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználása volt.

Mi az a hőszivattyú?

A hőszivattyúk lényegében az környezetből „ingyenesen” hozzáférhető energiák felhasználásán alapulnak. A folyamathoz szükséges, hogy legyen egy olyan állandó hőforrás – ez lehet a Nap által ingyen felmelegített levegő, talaj vagy talajvíz – ami biztosítja a rendszer számára az elvonható energiát. 

A rendszer nagy előnye, 1 kW (vagy egységnyi) elektromos áram befektetésével 3-4 kW hőenergiát állítunk elő otthonunk belső terének fűtésére.

Napelemmel párosítva még gazdaságosabb lehet ez a fűtő/hűtő rendszer, mindez pedig megújuló energiák felhasználásával, illetve a károsanyag-kibocsátás akár nullára csökkentésével, na és persze a rezsi minimálisra csökkentésével.

Hőszivattyú NAPELEMMEL cikk.

Ne felejtsük el: 2021 június 1-től az új lakóépületeknél legalább 25%-ban megújuló energiából kell majd fedezni a házunk energia szükségleteit.

Hogyan működik?

Magát a folyamatot – FŰTÉS esetén- 4 lépésben lehet leírni:

1. Párologtató: A környezetből elvont hőforrást – víz, talaj, levegő – a nála alacsonyabb hőmérsékletű hűtőközegbe érkezik, ahol ennek hatására megkezdődik, a hő elvonása és megemelkedik a hőmérséklet. A nyomásváltozás hatására halmazállapot változás megy végbe, vagyis a víz halmazállapotú hőforrásunk átalakul, gáz halmazállapotúvá válik.
2. Kompresszor: A folyamatnak ebben részében célunk, hogy – a hőszivattyú elektromos vagy gáz meghajtású kompresszorának segítségével – még több hőt tudjunk kinyerni. Ezt sűrítéssel tudjuk elérni, vagyis úgy, hogy az előzőekben keletkezett gázt összenyomjuk, majd továbbítjuk a kondenzátorba.
3. Kondenzátor: Itt egy újabb hőcsere folyamat megy végbe, az előzőekben felmelegített és összesűrített gáz átadja a hőt (a fűtővíznek), majd ismét víz halmazállapotúvá válik, lecsapódik – az itt keletkezett kondenzációs hőt is felhasználjuk.
4. Expanziós szelep: Ezen a részen történik a meleg víz visszahűtése – a hűtőközeg ebben, az esetben a kinti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletűre hűl le – és a folyamat kezdődik elölről.

HŰTÉSNÉL: a fűtőcsövekben nem melegvizet keringtet, hanem hideget, így tudjuk vele hűteni is otthonunkat (hűtőszekrény működéséhez hasonlóan).

Felmerülhet a kérdés, hogyan működik a hőszivattyú a téli hónapokban?

A magyarországi hőmérsékleti viszonyok között kiválóan megállják helyüket, ugyanis típustól függően a hőszivattyúk akár – 15-20 °C fokos környezeti hőmérséklet esetén is képesek a meleg levegő és víz előállítására.

Hova és kinek lehet ajánlott a hőszivattyús rendszer kiépítése? 

Hasznos lehet tudni – a hőszivattyús rendszer kiépítése előtt – az épület hőszükségleti (téli hónapokra) és hőterhelési (nyári hónapokra) értékeit ahhoz, hogy meghatározzuk milyen üzemeltetési mód lenne számunkra a legjövedelmezőbb (pl.: Szükséges-e kazán vagy sem? Vagy, hogy egyáltalán a hibrid üzemeltetési mód jobb megoldás lenne-e a mi esetünkben?).

Akiknek ajánljuk a hőszivattyút:

• Jól szigetelt épületeknél megtakaríthatunk a költségeken (kazán fűtéshez képest): 
• Új építésű családi hazáknál a bekerülési költsége azonos a gáz, kémény vagy gázkazán költségeivel, ugyanakkor a gázfűtéshez képest akár 30-40%-al kedvezőbb lehet, vagyis jelentősen hozzájárulhat a rezsi csökkentéséhez.
• Mennyezeti fűtés esetén a nyári hónapokban is könnyen és olcsón megoldható a ház hűtése is.
• Meglévő családi házaknál, ahol lehetőség nyílik a ház már meglevő munkaigényes fűtés/hűtés rendszerének – egy költséghatékonyabb, korszerűbb, kevésbé munkaigényes – hőszivattyús rendszerre cserélésre.

Kinek nem ajánljuk a hőszivattyút:

• Padló és hőszigetelés nélküli családi házaknál – ahol meglévő radiátoros, gázfűtéses rendszer van – ezeknél a házaknál ugyanis nem feltétlenül éri meg, akár drágább is lehet a ház fűtése így, hiszen nagyobb berendezésre lehet szükség.
• Hőszivattyú vagy bojler: Melegvíz előállításához hőszivattyú használata akkor ajánlott, ha a napi melegvíz mennyisége több mint 300-350 liter, ha ennél kevesebb a fogyasztás, akkor egy okos bojler valószínűleg egy kedvezőbb alternatíva lehet.

Egy hőszivattyú – fűt/hűt, meleg vizet termel-  a működtetéshez szükséges minimális elektromos áramot kiválthatja egy optimálisan méretezett napelemes rendszerrel, amely akár egész évbe biztosítani tudja háza áram szükségleteit.

Maradtak még önben kérdések? Keressen minket bizalommal ingyenes konzultációnkon.